Tényleg a vége a dalnak

Élnek a lények a lélek
teljesitő üzemének
végtelen, ókori falván,
hűs tavainknak a partján
S szóla a kisfiu író,
az, ki sokat sose bíró,
az, ki a néhai virgo,
ünnepi rózsa letipró:
"Ez legyen édesem érted
- mert a hazug szerepének
életi színe valál te! -
Bűneid árja nem áll le
Híres e földön e szép név
- még ha te ezt nem is élnéd -
Még mielőtt kitalálnak,
Nagy Luca, baszd meg apádat!"