Papír

Üres papír üres pohár mellett
Irodalmi nyereményem meglett
Jön egy ihlet, egy gondolat bentről
Úri, nemes, szent gondolat fentről
Király Dávid, Dávid király írók
gondolati, agyi kínt nem bírók
azt hiszik ők, nagy művészek vannak,
elméjüknek a legmélyén laknak
Gondolati mindnek széjjel tárult
Elméjüknek a legmélyén járunk
Félünk, jön a gondolatszörny állat
Gondolatszörny, mit gyűlölet jártat
"Dögöljél, ki engem bánt meg, haljál!
Isten, vedd el életüket, halljál!"
S azt hiszik, ezt elfogadja Az, ki
azt se bírja, ha azt mondom: baszki
Pedig nekik lényük, lelkük, létük
istentelen, utálkozó rémük,
mi nem kaphat, nem érdemel hangot
mégis kap és használhat is kardot
mivel vághat, vág is női testet
Olyat, ki szép, kit a legjobb festett
Nekik írja szerelmes vers sorát,
nekik adja szóval szövött borát
De legalább sző szavakat arra
a kőből font, örök papír lapra
S visszatérek én, kiről ezt mondták,
kit bolondos gondolati rontják,
kit nehezen, de szeret az Isten,
kinek becses elmebora nincsen
Sebesen, mint játszótéri hinta
úgy ürül ki tollamból a tinta