Óember

Csodás féreg, ronda lepke
Itt az erkölcs eltemetve
Eltemetve, elfeledve
Mindannyiunk elmehetne

Bujaságban élek, hiszen
mohón borzalomba viszem
lelkem, ott majd elég, igen
Hagyom, hogy a Sátán vigyen

Kínzás alatt tűzben fekszem
A Sátán szétkúrja seggem
Kioktatom magam fejben
Nem kellett volna így tennem

Elmúlt féreg, bűnös lepke
Ronda büszkeség levetve
Már levetve, elfeledve
A múlt szennye elvezetve

Haragommal könnyen puskám
ellőhetném, és a munkám
gyümölcseit - mint a vulkán -
letarolhatnám én rusnyán

De nem teszem, megverekszem
bűneimmel fémketrecben
Gonoszságom nem eresztem
szabadjára véresebben

Istent káromolva csendbe
maradok én Pokol tetve
Féreggöncöt már levetve
leszek én a boldog lepke