Én írtam

Legyen szó a lányról,
legyen szó a létről,
legyen szó a Fényről,
legyen szó halálról,
csak ő, csak ő, csak ő,
ő lüktet fejemben,
hiszen elkapott engem
az irodalmi Sátán

Gondolnék az Úrra,
de gondolok verse,
gondolok a szexre,
álomfüstöt fújva
És mindig csak ő, csak
ő lüktet fejemben,
hiszen elkapott engem
az irodalmi Sátán

Visszanéz a lényem,
arra, amit tettem,
lebutítva fekszem,
csak Ő van ott, Fényem
De akkor is csak ő,
ő lüktet fejemben,
hiszen elkapott engem
az irodalmi Sátán

Irodalmi Sátán,
irodalmi ördög!
Kitörök börtönből,
nem leszek a kölköd!
Ez nem az utolsó
hely. Istennel várlak!
Ez nem az utolsó
szó arról: utállak,
s biztos nem utolsó
harc. Megölünk, állat!